2017. október 15., vasárnap

A magányos kereszténységről

>>" Azt látom, hogy    sok  keresztény embereknek,
      és   keresztény gyülekezeteknek
     a kapcsolat-befogadó képessége a legtöbbször nagyon alacsony: olyan,
      mint ha egy abszolút zsúfolt buszra,vagy villamosra akarna valaki felszállni. 

Csak néhány ismert, és elismert sztárprédikátornak, bestseller-írónak, 
ismert, felkapott bloggernek, popzenei sztárnak, szimpatikus,szorgalmas,
 látványos  gyülekezeti-missziómunkát  végző  élkeresztényre  jut 
minőségi idő, figyelem, és elfogadás. 
A többieknek meg marad a magányos vegetálás,
és a vigasz,hogy talán a haláluk után,
 a nekrológjukban megemlítik alkotó próbálkozásaikat, munkásságukat

A helyi gyülekezet egyik csodája lehetne az szeretet, egymásra fordított minőségi idő,
és figyelem, szociális háló,

amelyek védelemül  lszolgálnának a Sátán elbizonytalanító ,
önbizalom-romboló kísértéseivel szemben, amikor arról akar meggyőzni ,
hogy mindenre tehetségtelen, és ezért (is) elfogadásra méltatlan vagy. "<<


                   [  Kovács  Zsotza  Zsolt ]


#########################################

  **********************************************************

##########################################









  




Rovat: "Gondolatok,idézetek,kommentárok" = "GonidKom"
                          Mottóm:  >>  itt <<

2017. október 1., vasárnap

Elhunyt Szmolka János

Aki mostanában dolgozott a budapesti Vakok Állami Intézetében,
a Hungária körúti telephelyen ismerhették a lakók között Szmolka Jánost.
Az intézet két siketvak lakója közül Ő volt az egyik.
Mostmár így, múlt időben. 2017 szeptember 15.-én elhunyt.
Halmozottan hátrányos helyzete ellenére aktív közösségi életet élt,
korábban elnöke volt a Siketvakok Országos Szövetségének (SVOE)


Így írt Szmolka János önmagáról-versben:



“Megszülettem szépen, kicsiny vak verébnek,
hülyén, ahogy “illik”, mentem falnak, széknek.
Gyermekkorban mindig orvosost játszottam,
de igazi vér folyt, és az orvos nem én voltam.
Könyörögtem néha: “Cseréljünk már helyet!”
Azt mondták: “Butaság!” meg hogy: “Azt nem lehet!”
Ráadásnak ott volt a híres iskola,
bizony, csak muszájból járogattam oda.
Jól fejünkbe verték, kik a párt nagyjai,
de azt nem mondták meg, hogy kell nőkkel bánni,
vagy tán ők se tudták…
Jobb ezt nem piszkálni!
A saját bőröm ezt is megtanultam,
de őszinte és romantikus voltam.
Mindig későn jöttem rá, hogy ezért csalódtam.
Aztán a süketség tönkretett, de végleg,
már csak vegetálok, mert ez így nem élet!
Olyan nulla vagyok, már belém sem rúgnak!
Nem vagyok útban, se parasztnak, se úrnak!
Na, de hagyjuk abba! Sok értelme nincsen!
Aki még barátom, áldja meg az Isten. ”
( Forrás: Siketvak.hu )

Emlékszem, hogy rendszeresen látogatták, többekkel email-en tartotta a kapcsolatot,
amit braille-billentyűzeten írt.
Korábban takarítóként szolgáltam a Vakok Állami intézetében,
és többek között János szobáját is én takarítottam.
Kollégáim tanácsára a karjához érintettem a felmosó-nyelet, és Ő tudta, hogy a takarító dolgozik Nála.
Többször megtörtént, hogy amikor végeztem a munkámmal, azt János megköszönte.
Nagyon jólesett.... pedig csak a feladatomat végeztem.

Áldott legyen emléke!






2017. szeptember 24., vasárnap

Vakvagányok-filmzene

Akik   fontosnak  tartja  az  empátiát,  nagy  valószínűséggel  szereti,
vagy  szeretni  fogja    Tímár  Péter zseniális filmjét, a Vakvagányokat.
Én  nagyon  szeretem, minden  hibája  ellenére  -ami  szerintem  kevés - nem   tudom  megunni.

Bár  sokszor  láttam  az  alkotást  a  YouTube-n,
mégis   megvettem  a  filmet    DVD-n.
Mivel  tetszik  a    film  zenéje  is,  így   megvásároltam  azt  is  CD-n,
ami  a  történetbeli  musical   címét  viseli :  "A ludak  megfagynak".
Cserepes  Károly  zeneszerző, Müller  Péter  Sziámi  szövegíró, Máj  Krisztina  énekesnő
 dalait  szeretettel  ajánlom   mindenkinek!


Idén  áprilistól   már  a  YouTube-n  is  elérhető ,
köszönhetően   RobertK88  feltöltőnek,
érdemes   megkeresni, és  hallgatni.
A  linkre  kattintva  a  teljes  album  lejátszása  indul  meg:  https://www.youtube.com/watch?v=GjVx5PrnGSI&list=PL0PRXExMQeThYZsrZCbAHiWkY01129rcQ&index=6



2017. szeptember 17., vasárnap

A takarító vállalkozók kihívása

Sok fórumon azt írják nagyokos,  emberek,
 hogy kellett volna jobban tanulni 'anno, a  takarítóknak,
és akkor nem kellene   minimálbérért  dolgozni
Én, mint  takarító szeretem a munkámat, nem szégyellem, 
mert   a színvonalas  takarítás   az  egészséges,esztétikus környezet, 
aminek komoly értéke,és haszna van.

Nekem nem minimálbér státuszával van a bajom, 
hanem a vásárlóértékével. 
Amíg egy szerény,-de önálló - lakhatást, és minimális, 
de elégséges -rendszeres- étkezést nem fedezi a fizetés, 
addig nehéz tisztességes bérezésról beszélni. 
Ezt kellene negyedszázaddal a piacgazdaság bevezetése után 
a megrendelői oldalnak (f)elismerni.


Kedves   Facility    Managerek!
fel  kell  világosítani  a  kedves  Megrendelőket,
hogy  a  takarítás  javarészt  élő  munkaerős  ágazat,
amelyre  a  munkaerőhiány, és  az  elvándorlás  a  jellemző.
Megbízható, jó minőségű  munkát  pedig
megbízható, és   jó minőségű  munkaerő  tud  elvégezni.

A  takarítónak is   megélni  kellene  a  fizetésből, 

nem  pedig  nélkülözni, vegetálni
máról  holnapra,  teljes  létbizonytalanságban.
Ahogy  2017-ben  nincs  három forint  hatvan filléres  kenyér,
úgy   nem  lehet   minőségi   takarítást  nyújtani  öt  évvel  ezelőtti  árakon.
Mert  hiába  lesznek  jelentkezők  még  a  minimálbéres takarító-állásokra,
ha  a  hirdető takarítócég  átjáróház lesz, amiért  elbukhatja  a  szerződést  is.

2017. szeptember 9., szombat

Barna Zoltán a Jehova Tanúi egyház megújulásáról

>>" Jehova Tanúinak nem a kronológiájukat, hanem elsősorban a
Krisztológiájukat kellene megújítaniuk a Szentírással összhangban,
akkor történne közöttük valódi változás,
addig csak egy zombi   kozmetikázása folyik
."<<




(Barna Zoltán , az  http://exjt.hu  hitvédelmi  weboldal  szerkesztője  )




#########################################

  **********************************************************

##########################################









  




Rovat: "Gondolatok,idézetek,kommentárok" = "GonidKom"
                          Mottóm:  >>  itt <<

2017. szeptember 2., szombat

Nana Mouskouri & Demis Roussos duett (Zene-kedvencek)

Több,mint  fél  éve hogy  nem  frissítettem  a  "Zene-kedvencek"  rovatot  újabb   dallal,
amit  szívesen  hallgatok.  Ahogy  régebben , úgy ma  is  inkább  a  régi  idők   muzsikáit  hallgatom.
Demis  Roussos  -t    gyerekkorom  óta  ismertem ,
sokat  lehetett  hallanai  dalait   a Magyar  Rádióban.

Nana  Mouskouri művészete  csak  mostanában lett  előttem  ismert,
de   örülök, hogy   megtaláltam  ezt  a  görög  nyelvű  duettet:









2017. augusztus 27., vasárnap

Érdekes takarító-álláshirdetések -1.

Kedves     Olvasó!



Álláskeresőként    mostanában  sok  állásajánlatot  olvasok.
Némelyik  hirdetést  olvasva  nem  tudom, hogy  tréfa, tudatlanság, 
vagy  nagyarcúság  volt    a  szöveg  ihletője.
Persze, vannak  pozitív  példák  is, amikor  röviden, lényegretörően
fogalmaz  a  Hirdető, ráadásul  megindoloja, hogy  pontosan  hol  van  a munkavégzés  helyszíne,  mennyi  a  nettó  jövedelem, 
mettől meddig  tart  a  munkaidő.
A  plusz  extra  pedig az, amikor  arról  ír  a  leendő  Munkáltató,
hogy  miért  érdemes  őt  választani!

Tehát  egy   rovatot   indul, amelynek  címe: 

 Érdekes  takarító állás-hirdetések.


Dacára  annak, hogy    a  médiákból, 
meg  lassan  a  vízcsapból  is  az  folyik,
hogy  mekkora  takarítóhiány  van, és  hogy lasszóval  kell  fogni 
 a  tisztítás-technológiai  munkásokat.....belefulladunk  a  koszba...
meg  "szakképzetlen"  takkerek  is  nettó  120.000-  140.000  Ft-ért    
szegődnek  el  szolgálni  a    facility  management-et.  

Értem  én, hogy  kettészakadt  a   magyarországi  munkaerőpiac.
Vannak    országrészek,  ahol  közel   teljes  a  foglalkoztatás, 
és  van   sok  megye,  ahol a  közmunka  az  egyetlen  perspektíva,
amely  nem  más, mint  lassú  leépülés: a  vegetálás, és  az  éhenhalás  közötti
szerencsétlen  köztes  állapot.

Éppen  ezért  is  ledöbbenek, amikor  egy-két  munkáltató
teljesen  el  van  szakadva  a  reralitástól, 
és    a  magas  elvárásai  mellett  abszolút  alacsony  alamizsnát  akar  dobni.
Ilyen  példa  egy  2017  július  21.-i  hirdetés  a  Startapró.hu-n:

>>"Takarítót keresünk teljes munkaidőben Budapest XIV.kerület Egressy út 35-51. szám alatti Posta takarítására.
Feltétel: OKJ-s Takarító bizonyítvány
Munkaidő: Hétfőtől - péntekig
6:00 - 14:00
Fizetés:
Bruttó 127.500 Ft/hó
Jelentkezni a 06-__/340-7712-es telefonszámon munkanapokon 8-16 óra között,
vagy e-mailben a _____.hivatal@gmail.com e-mail címen OKJ-s takarító megjelöléssel.
"<<



Mennyit ér az OKJ-s tisztítás-technológiai szakképzettség? 
Ha ki kell fizetni a képzést, akkor 300.000 Ft. 
Ha sikeres vizsgát tesz a takker-kolléga, akkor bruttó  127.000 ft-ot havonta. 
Nettó 84.886 Ft   (?!? )  2017-ben, Budapesten
  Ez   a  fizetés  alamizsna  egy  nagyon  alacsony,
hajléktalan-közeli  vergődéshez, vegetáláshoz  elég!


Vajon ki találhatta ki a követelményt, és a "bérezés(?!?)-t ? 
Engem elsősorban nem a magas követelmény irritál -minden megrendelő olyan takarítót kér, amilyet akar. 
Ha úri ízlése úgy kívánja, akkor fűszoknyás, magas szőke takkerladyket rendel, három felsőfokú nyelvvizsgával,
 Master PhD diplomával,-summa cum laude minősítéssel. 
De ha már ennyire igényes valaki, 
akkor fizesse meg: nem gombokkal, és fillérekkel. 
De a takkercég is megalázta a szakmát. 
Komolytalan megbízást nem szabad komolyan venni!










2017. augusztus 20., vasárnap

Paár Zoltán a takarító-fizetésekről

2016-os ,de még mindig aktuális gondolatok:

>>" Mind több fórumon beszélni kell a fokozódó munkaerőhiányról, mert egyre nagyobb a baj, és egyelőre nem látszik a biztos kiút a jelenlegi helyzetből. 
Fontos lenne, hogy a megrendelői oldal is belássa, 
nem tarthatók a jelenlegi vállalási árak, 
hanem fokozatos és jelentős emelésre van szükség ahhoz, 
hogy legyen ember, aki elvégzi a munkát. 

A nyugati bérekkel és életszínvonallal szemben kell 
alternatívát mutatnunk ahhoz, 
hogy megfordítsuk a folyamatot.
 Az októberi TisztaShow-n ezért nem csupán 
a konferencia témája lesz a munkaerőhiány, 
de egy Normaadó Verseny keretében is be fogjuk mutatni a nagyközönségnek, hogy adott felületek, például egy kórterem,
 irodahelység vagy mosdó takarításához milyen eszközökre, 
módszerekre és az alapos munkavégzéshez mennyi időre van szükség. 

Tesszük ezt azért, hogy a megrendelői oldalnak is kitűnjön, 
ha valaki olyan nyomott árakkal próbálkozik egy munkát megszerezni, ami szakmai szemmel nézve vállalhatatlan. 
Ha egységesen fellépünk, akkor a megrendelők is belátják, 
hogy változtatni szükséges a jelenleg beállt helyzeten. 
Ellenkező esetben hamarosan belefullad a koszba az ország. "<<


Paár Zoltán, a Magyar Tisztítás-Technológiai Szövetség (MATISZ) elnöke




2017. augusztus 9., szerda

Kapcsolat-dilemma

>>" Vannak helyzetek,amikor nem tudjuk az ideális jót választani,csak jól: a kevésbé fájdalmas, és a fájdalmasabb megoldások között.
Én el tudom fogadni,hogy ha valaki nem fogad el engem,
mert tudom: ez nem von le semmit abból az Isten előtti értékből,és elfogadottságból,
amit kaptam a Krisztus áldozata által.
Az igazi kudarcot én abban látom,hogy ha egy kapcsolat nem csak"elalszik",
 hanem elmérgesedik,
és a testvérek nem tudják elengedni egymást,
és a sérelmeiket békében elengedni -arra emlékezve,
hogy minden megváltott
az Úr Jézus bűnbocsánatából,kegyelméből él.
Minden Krisztus-tanítvány útitárs a Jézusi Keskeny Úton.
Megtörténhet,hogy sérülések, elesések vannak a "Útközben":
ez elkerülhetetlen,mint a túrázásnál.
Ha nem is tudom megelőzni a bajt , a sérülést/sértődést,
arra törekszem minden erőmmel, figyelmemmel,
hogy kész legyek
a sérült Útitársat(fel)segíteni, a feszültséget oldani,
a konfliktust megoldani: a legjobb tudásom szerint.
Vállalva akár az elutasítást is.
De emlékeznünk kell arra, és készülni:
Nem jó a sértődéseket ápolni. 

Lehet,hogy az Úr Jézus asztalánál nem ülnek egymás mellett
az egymással rendezetlen, vagy durván megszakított kapcsolatban levő hívők,
de egy asztal-közösségben kell élni örökké  majd  Isten  Királyságában.
Minden kapcsolatnál, ha "be is zárulnak az ajtók", soha ne deszkázzuk be
a sértődés, és a vádolás szegeivel. "<<

             [ Zsotza ]





#########################################

  **********************************************************

##########################################









  




Rovat: "Gondolatok,idézetek,kommentárok" = "GonidKom"
                          Mottóm:  >>  itt <<

2017. július 9., vasárnap

Balikó Zoltán a pásztorolásról, és az evangélizációról

>>" A legfontosabb talán az, hogy nem az érzelmi befolyásolás eszközeivel kell hatni az igehallgatókra. Ha az evangélizálás ebben merül ki, akkor nem marad más apró, kezdeti jelnél. Az embereknek meg kell ismerniük, meg kell tanulniuk Krisztust, hogy tudják, kiben hisznek, mit hisznek!
Pásztorokra van szükség.
Az evangélizáció és a pasztoráció úgy függ össze, mint hit és szeretet.

Mi lesz velünk, ha semmi pásztori munka nem követi az evangélizáló kezdeményezéseket? Fontos az utómunka gondos előkészítése is, vagyis hogy kihez küldhetjük azokat, akik valami módon Isten közelébe jutottak.
Hol van ez a fajta törődés a mai evangélizációs munkában?!
Azt gondolom, jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni erre a területre.
Egyébként pedig vallom, hogy az ébredés mindenestől a Szentlélek műve, a helyszínektől, dátumoktól, igehirdetőktől kezdve egészen a tematikáig. "<< - Balikó Zoltán nyugdíjas evangélikus lelkész
(Forrás: http://church.lutheran.hu/mm/mm9901/mm9901megkelltanulnunk.htm#megkelltanulnunk  )



#########################################

  **********************************************************

##########################################









  





Rovat: "Gondolatok,idézetek,kommentárok" = "GonidKom"
                          Mottóm:  >>  itt <<

2017. június 18., vasárnap

Arnold Ernő: Sztárok,és szolgák

>>"A huszadik század kétség kívül a sztárok kora volt, és ez a felfogás úgy tűnik,
       ebben az évszázadban semmit sem változik.
        Nagy filmsztárokkal, énekesekkel ,vagy a tudomány nagy embereivel
       vannak tele a lapok címoldalai. Némelyek közülük szinte már az imádat tárgyává váltak.
       Jó példa erre Zámbó Jimmy, akinek halála miatt egy fiatal lány az öngyilkosságba menekült.

       Világi dolgok, mondanánk simán, de mielőtt másokra mutogatnánk,
       nézzünk szét inkább a magunk háza táján.
      Elég, ha belelapozunk a menő (főleg nyugatról érkező) keresztény kiadványokba,
     lépten- nyomon keresztény sztárfotókkal találkozhatunk.
      Magától értetődően előnyben részesülnek azok,
       akik legalább ezertagú gyülekezet élén állnak,     vagy olyan keresztény énekesek,akiknek jó      egynéhány CD-jük megjelent már.

     Valamennyien kifogástalan külsővel és széles műmosollyal pózolnak a fotóriportereknek.
   Talán egyesek szentségtörésnek neveznék, amit most itt leírtam,azaz azt gondolják, nem becsülöm    azt, amit az Úr tesz a nagyvilágban,
   nem értékelem mások fáradozását, önfeláldozását.
    De vajon csak azok fáradoznak, akiknek látványos eredményeik vannak?
    Ki halott már közülünk világhírű gyülekezeti takarítónőkről, ajtónállókról, házmesterekről?    Lelkiismeretes munkájukért melyiküket választottuk be valamelyik felsőbb fórumba?
   Esetleg kiküldtük egy jutalomutazásra vagy nemzetközi konferenciára?
    Egyszóval milyen mércékkel mérjük le mi mások munkájának nagyságát? "<<


          Részlet Arnold Ernő : "Sztárok és szolgák" című írásából

( Egykori  forrás: http://vajtful.hu/archivum/3/sztarok-es-szolgak.html  )  



#########################################

  **********************************************************

##########################################






Rovat: "Gondolatok,idézetek,kommentárok" = "GonidKom"
                          Mottóm:  >>  itt <<

2017. június 10., szombat

Jehova Tanúi megújulási esélye

>>" Nem az  zavar  elsősorban, hogy  vannak  hibák egy  felekezetben,
hanem  az  irritál, hogy az az  egyház kritizálja keményen a  többi egyházat,
amely  abszolút nem  külömb, sőt: sokkal  sárosabb, következetlenebb.

Nagy  megújulás,és  növekedés előtt  állnának  Jehova Tanúi, amennyiben a  Vezető Testület nyitott  szemmel  tükörbe  nézne,
alázattal levonná a  konzekvenciát, visszavenne  az  arcából / arculatból,
bocsánatot kérne a valláskárosultaktól,
 beismerné: a kereszténységet  nem  Russell  támasztotta fel,mert  az  két  évezrede,
-még ha nem is  teljesen  egészségesen- de  él.

Egy alázatosabb,tanításban-mentalitásban tisztább,és  visszafogottabb,
következetesebb "Jehova Tanúi Egyház"  nagyon  sok  egykori  tagnak,
és érdeklődőnek  lenne  vonzó,olyan  emberek  számára,
akik az  úgynevezett   evangéliumi keresztény  felekezetekben sem  találnak  lelki  otthonra. "<<


              [ Kovács Zsotza  Zsolt ]





(Forrás:   Kommentem a JehovaTanúi.Blog.Hu-n  ) 





#########################################

  **********************************************************

##########################################









  





Rovat: "Gondolatok,idézetek,kommentárok" = "GonidKom"
                          Mottóm:  >>  itt <<

2017. május 15., hétfő

Infaustus a hitvédelemről, és lelkipásztori munkáról

>>" Manapság, amikor egyre csökken a gyülekezetbe járók száma,
 és egyre többen csalódnak "az egyházban", ne mondjatok le ilyen könnyen senkiről! 
Küzdjetek értük, mert ha ti nem teszitek, megteszik Jehova Tanúi, az Utolsó Napok Szentjei, 
a szcientológusok, a krisna-tudatú hívők. 
De a keresőknek Jézusra van szüksége, amit az előbb felsorolt csoportok és társaik nem tudnak nekik megadni. Legyen értékes számotokra az az egy, 
aki épp eltévedt, és menjetek utána, keressétek meg.

Nincs bennem sem harag, sem neheztelés az irányotokba. 

Megtanultam egy leckét a történtekből - arról, hogy lelkipásztorként 

hogyan viszonyuljak azokhoz, akik rossz útra tévedtek. 

Visszatekintve hálás vagyok ezért a tanulságért, ám azt is el kell mondanom,
hogy a lelkipásztori törődés talán segített volna egy tízéves kitérőt 
megspórolnom az életemben.
Isten áldja meg szolgálatotokat, miközben Krisztust hirdetitek! 
"<<


( Infaustus, keresztény  blogger, és  lelkipásztor.
  Forrás:   Infaustus: Nyílt levél a Magyarországi Református Egyházhoz )





#########################################

  **********************************************************

##########################################






Rovat: "Gondolatok,idézetek,kommentárok" = "GonidKom"
                          Mottóm:  >>  itt <<

2017. május 1., hétfő

Tisztulás a takarítópiacon?

Olvasom  rendszeresen a Tiszta Tér  Technológia   (TTT) szakmai  honlapot.
Itt  olvastam  először  tudósítást az  2017 április  25.-i
MATISZ  (Magyar  Tisztítás-technológiai  Szövetség )
szakmai  konferenciájáról, ahol  a  fő  téma  a  munkaerőhiány, és  a reális  árak/bérek  érvényesítése.
A  Szövetség  fontos  munkája , és  sikere   volt,hogy  a  köztudatban  is  lassan  világossá  válik,
hogy  a  hiány  van  a  takarítókból  a  munkaerőpiacon,
és   nem  lehet  a  tíz  éves  vállalási  árakon  dolgozni.

A  MATISZ  szakmai  kerekasztal-beszélgetésről  részletesen  lehet
olvasni  a    TTT   honlapján  :  itt ,
és  a  MATISZ  honlapján :  itt


Nagyon  fontos  mondatokkal  zárja  a  TTT    tudósítója,
  Tamásné  Szabó  Zsuzsanna a  beszámolót:  >>" A TTT-magazin megkérdezte a MATISZ elnökét, mi lehet ebben a helyzetben a feloldás, hiszen egyfelől ott a TOD, (TOD= Takarítási  óradíj, ami  2017-ben  nettó  2012 Ft-  Kovács  Zsotza  Zsolt ) 
és  másfelől ott vannak a panaszok, hogy nem lehet elfogadtatni. 
Szerinte nem elrémisztő történetekkel kellene foglalkozni, 
hanem azzal, mit képvisel a szakma. 
Paár Zoltán meggyőződése, hogy az egyetlen megoldás az lehet, ha a szakma összefog, és egységesen ragaszkodik a TOD-hoz, mint minimális óradíjhoz. 
Olyan tételek vannak ugyanis benne, amelyek megkerülhetetlenek. És mindenkinek vállalnia kell, hogy elmagyarázza a (potenciális) megrendelőjének, hogy ha a minimális díjat nem fizeti meg, akkor nem fog megfelelő szolgáltatást kapni. És ha nem fizeti meg a megrendelő a TOD-ot sem, akkor nem kell elvállalni a munkát – jelentette ki. "<<

(Forrás: http://tisztatertechnologia.hu/cikk/3013/perm   )



Amit  én  alulnézetből  gondolok  a  helyzettel  kapcsolatban,
mint  érintett,  takarító-munkás:

Hogy  mennyire  lassan  formálják  a  gazdasági  tények  még  a  minden  bizonnyal  felsőfokú  végzettségű intézmény-igazgatók, létesítmény  üzemeltetők  felfogását, azt  tanúsítják
a  kerekasztal-beszélgetés  résztvevői, és  a  még  mindig  előforduló
takarító-álláshirdetések, amelyekben    olyan  bérért   alamizsnáért keresnek  takarítót,
amelyből    hajléktalan-szinten  lehetne  vegetálni.
Persze, a  takarító  legyen    nagy  teherbírású, rugalmas,  jó  megjelenésű,
és  tudjon  megélni  abból  a  minimálbérből,amit  a  kedves  "munkáltató"  kínál,
amely  még  a  lakhatás   költségét  is  szűkösen  fedezi.

Az  a  megbízó,aki  ezt  komolyan  gondolja, annak  nem  takarítóra,
hanem  ápolóra  van  szüksége!

Igaza  van   Paár  Zoltán  Elnök  Úrnak!
Tudni  kell   elutasítani  szerződést, ha  az  rossz.
Egy  pocsék  kondíciókkal  bíró  megbízást  elveszíteni  nyereség,és nem  kudarc!
Nem  érdemes  mindenáron, olcsó  áron  megnyerni  a takarítási  szerződést.
Az ügyeskedő, mindenáron olcsóságukkal a tisztítás-technológia szakmát megcsúfoló kamumelót nyújtó takarítócégeknek látszó bandákat ki kell szorítani a piacról, a nyilvánvalóan vállalhatatlan szerződést kötő megbízónak legyen törvény előtti felelőssége.
Ahogy  a  kispórolt építőanyag  miatt  megsérült  épületek, hidak építettőit  elítéli  a  bíróság
úgy  el  kell  érni -ha  kell, politikai  segítséggel-,hogy  legyen  a megbízónak,
és a  szolgáltatónak   is  büntetőjogi felelőssége,
és   a  nyilvánvalóan  teljesíthetetlen szerződést  kötők kapják  meg  a  méltó  büntetésüket.

A  politika  is  azért  lett  hiteltelen, mert  a  mindenáron győzelem  érdekében
nem  tekintik  bűnnek  sok  politikus  a  felelőtlen  ígérgetést.
Ha  egy  takarítócégről  kiderül, hogy  felelőtlen  árképzésével  árt  a  tisztítás-technológia  szakmának, az  ne  lehessen  MATISZ-tag,
 szükség  lenne  a  takarító-vállakozások  minősítésére,
pl:  a  létszám-arányos  fluktuáció , és  az  mindenáron  olcsóságból  fakadó
megbízói  panaszok  figyelembevételével.

Kívánom a  MATISZ  vezetőinek, és  a  korrekt  takarító  vállalkozóknak,
hogy  ne  adják  fel  a  reményt  a  takarító-piac  tisztulásában.
Mindenkinek, aki  hosszútávon  gondolkodik  a  takarítószakmában,
fontos  kell  hogy  legyen, hogy  a  takarítás  kényszerpályából
hasznos, értékteremtő, a  társadalom  perifériáján vegetálók számára is
 kitörési lehetőséget  kínáló életpályává  váljon!
A  legtöbb  jó  változás  lassú:  emlékezzünk  vissza, hogy  10-15  évvel  ezelőtt
milyen  általános  volt, hogy  a  zebrán  átkelni  kívánó  gyalogosnak  a  legtöbb   járművezető
nem  adta  meg  az elsőbbséget, és  a  jó  sajtókampánynak  köszönhetően  ma  már  egyre  több  vezető  megáll,amikor  a  gyalogátkelőhelyen  gyalogos  áll.